Bár a munkáltatói arculat mindig is erősen kihatott a vállalat, sőt a márkák arculatára, a vezetők számára mégsem volt fontos, hogy kialakuljon egy pozitív kép arról, milyen is a cégnél dolgozni. Ahol alkalmazzák a belső PR eszközeit, ott is csak egyirányú “jaj, de jó nekünk és milyen szép minden” stílusú propaganda folyik.

A fluktuációt (és munkaerőhiányt) nem írhatjuk a bérek számlájára, nem igaz, hogy anyagi okok miatt távoznak a dolgozók. Olyan problémák vannak a háttérben, melyek megoldása a vállalatnak fillérekbe került volna. Annak, hogy ezen problémák léteznek a legfőbb oka a rossz kommunikáció.

“Szemléletváltásra van szükség” mondják sokan. Olyan szakemberek próbálnak tanácsot adni, akik ugyanolyan szociális közegből kerültek ki, ugyanolyan iskolákat végeztek, ugyanazokkal a mentális képességekkel rendelkeznek mint azok, akik a vállalatokat irányítják. A szemléletváltás alapja az lenne, hogy megtaláljuk a közös hangot a fizikai dolgozókkal, megértsük Őket. Hogyan mehet ez nélkülük? Elárulom: sehogy.

Bevonva a dolgozókat, viszont csoda történhet.